zaj

a legjámborabb emberek türelme is véges....

..

Tudod mit? Nem védekezem.

Nincs rád időm.

Hazudj, ravaszkodj, őrjöngj. Mit tegyek?

Átnézek rajtad, mint a levegőn.

Elég volt annyi éven át remélni

és várni kiméletesen;

már nem kiméllek: nem is figyelek rád.

Vállallak, és léted megszüntetem.

Ha barát akarsz lenni, elfogadlak,

de kibírlak, mint bármi mást:

úgy néztelek, mint elmult örömöt,

nézlek majd, mint egy sorscsapást.

Téged csak a magad fájdalma izgat,

ma is csak a dühödnek élsz;

nincs rád időm. Majd beszélgetünk ujra,

egyszer, talán, ha észretérsz.