Abszolút kedvenc 🤍🖤☯️

Ritkán osztom meg, mert állandóan félreértelmezik (még az én nagyra becsült magyartanárnőm is, akinek ezen kívül minden állítását mindig elfogadtam). ...szerintem ez a vers a valódi, mély szerelemről szól, ha oda-vissza működik 

Semmiért Egészen

Hogy rettenetes, elhiszem,
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam törvénye szerint.

Nem vagy enyém, míg magadé vagy:
Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én többet kérek: azt, hogy a
Sorsomnak alkatrésze légy.

Félek mindenkitől, beteg
S fáradt vagyok;
Kívánlak így is, meglehet,
De a hitem rég elhagyott.
Hogy minden irtózó gyanakvást
Elcsittithass, már nem tudok mást:
Mutasd meg a teljes alázat
És áldozat
Örömét és hogy a világnak
Kedvemért ellentéte vagy.

Mert míg kell csak egy árva perc,
Külön; neked,
Míg magadra gondolni mersz,
Míg sajnálod az életed,
Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
Halott és akarattalan:
Addig nem vagy a többieknél
Se jobb, se több,
Addig idegen is lehetnél,
Addig énhozzám nincs közöd.

Kit törvény véd, felebarátnak
Még jó lehet;
Törvényen kívűl, mint az állat,
Olyan légy, hogy szeresselek.
Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
Börtönt ne lásd;
És én majd elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megbocsásd.

 Apukámtól nőnapra 🩷

Nagymaros, Verőce 🚌

Ma voltunk kirándulni egy barátnőmmel. 

Igyekszem látni, gyűjteni a sok szépet, a jó élményeket, sokat olvasni, dolgozni, de amit a sors megvont a reggeleimből, azt semmi nem tudja pótolni.

Arra a halk üdvözlésre, mélyre rántó tekintetre és az amúgy is ritkán látott, mégis olyan kedves mosolyra vágyom. 🤷🏼‍♀️

Az első két fotó Nagymaros (Visegrádi Vár), a többi mind Verőcén készült. 

Még két Notre-Dame idézet 📖

"Kegyed a napsugár, a harmatcsepp, a madárdal! Én meg afféle rémalak vagyok, nem is ember, nem is állat, magam sem tudom, hogy micsoda: valami, ami még a kavicsnál is keményebb, megtiportabb, alaktalanabb"

"Körülbelül másfél-két esztendővel a történetünket záró események után (...)a Sólyomhalom pincegödrében (...)

a sok rémes csont között találtak két csontvázat, melyek egyike sajátságos módon ölelte a másikát.

Az egyik csontvázon, a nőin, még látszottak egy valamikor fehér ruha foszlányai, (...)

A másik, amely emezt átölelve tartotta, férfi csontváz volt. Feltűnt, hogy a gerincoszlopa ferde, a feje a lapockacsontok között van, és rövidebb az egyik lába. A nyakcsigolyáján egyébként nem volt törésnyom, s ebből látszott, hogy nem akasztófán végezte. Az a férfi, akiből ez a csontváz lett, idejött, és itt halt meg. Amikor le akarták választani arról a csontvázról, amit ölelt, porrá omlott."

💃🏿🐐

Ötödik nekifutás: Victor Hugo – A párizsi Notre-Dame. Bár a realizmus, naturalizmus (Zola🖤) közelebb áll hozzám, ez a regény most eléggé betalált.

Van benne egy rész, amit sehol nem idéznek teljes egészében, mutatom:

"A szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt egész valónkba és gyakran tovább zöldül a szív romjain.

De ami aztán már teljességgel megmagyarázhatatlan, minél elvakultabb ez a szenvedély, annál időt állóbb, és akkor a legszívósabb, amikor a legkevesebb benne az értelem."

Aki nem ismeri a storyt, Esmeraldát kivégezni viszik, a szerelme pedig, aki miatt a bitó alá került, él és virul.- egy gazdag nő erkélyén áll a kivégzés alatt érdekházasság miatt?!?

!!SSőT!!!!! elfordul, mikor megmenthetné!

Az pofon.

Halkan megjegyzem, az érdekkapcsolatnál valószínűleg 

nincs férfiatlanabb dolog. 

Mondjuk én nem vagyok egy Esmeralda 😅 - ha valaki képes mást választani, nálam az szinte azonnal átcsap gyűlöletbe vagy szánalomba.

Bár az valóban nagy csalódás, ha rájövünk , hogy egy ember, akit mi "istenítünk", az max 💩. 

Ezért jó a szépirodalom  a lektűrrel szemben, mindig van benne morális lecke. (Na meg persze nem középszerű- bár ahogy ma órán tanultuk, a legtöbb ember megelégszik azzal, ahogy Esmeralda szerelme is).

2026 ,📝

Szeretem a kedves, tiszta embereket. 

A tavasz illatát, a mosolyt, a mélyre húzó tekintetet, a kedvességet🫠. Ha segíthetek, mikor nem kérik, de látom, hogy kell. Együtt nevetni, borozni, csókolni. Alkotni. A kutyusok tiszta önzetlen szeretetét🫠, a cicák puha, kacérkodó allűrjeit🫠, simogatni, szeretni, az erdőt,a fákat és a felhőket, a viharban kuckózást, a szobrokat-a festményeket, a szép épületeket, a túrázást, a sétát, az olvasást,

(a bringázást😀📸).

Amikor valakinek az álmát válthatom valóra, és látom az arcán a ragyogást: 👰🏼‍♀️

Amikor a hátam mögött is elismernek.🫣

Ha szadista nárcisztikus nevelt, nem ez az alap értékrend. Mégis ez lett. 🤷🏼‍♀️ Átírtam? Nem kellett. Nekem ezek a fontosak.

Ezekből kívánok minél többet idén (is). ✨📝

😴😆

 hogy bírtam én ezt a gimiben?! 😅😵‍💫