Tudom, most illik úgy tenni, mintha tegnap csak egy sima szombat lett volna....
Mégis, 1-10-ig terjedő skálán mennyire szánalmas dolog arra vàgyni, hogy megismerj valakit, akinek valószínűleg még a létezésed sem tűnt fel? Hiába írtam, eltelt egy csomó idő és nem változott semmi, és én nem tehetem újra, nem terhelhetek senkit a jelenlétemmel, ha nem akarja.
Eszembe jut 2 kedvenc Sandra Bullock idézet:
Volt már olyan magányos, hogy egy kómába esett embert próbáljon meggyőzni?
(Aludj csak, én álmodom)
Jellemző rám, távol tartok én mindent és mindenkit. A férfi, aki ott volt és feleségül akart venni, ő nem kellett, elhagytam. Ugyanakkor annak, akivel sose találkozhatok, neki odaadnám a teljes szívem. Így szép. Veszélytelen.
(Ház a tónál)
Bár lennék másmilyen
Kedvenc tanárnőmmel (és egy kimaradt távolsági busszal) indult az új félévem. Olyan tárgyaim vannak, mint episztemológia, ontológia, etika, művészetszociológia....😀 joggal tehetnénk fel a nagy kérdést, minek ez egy művészettörténésznek?! Ugye?! 🫣
..
(Ahogy a vizsgaidőszakra készültem karácsony előtt, olvastam az esztétika jegyzetemet a metrón. Ül mellettem egy ember és látom oldalról, ahogy beleolvas, majd hirtelen "belenéz az arcomba" igen meglepetten, olyan- "Ki ez az őrült, aki ilyeneket olvas?!" fejjel.... 🤣
....
A jövőhéten két leadásom lesz, így a mai éjszakát a Coca Cola, a Hell és az ezüstérmes múzsa Jonathan Rhys Meyers támogatja (😂=varrok Tudors❤️ alapzaj mellett)
1 héten belül itt a Tűz Ló éve, meg a Kos Szaturnusz, ezzel kezdetét veszi a cselekvés ideje, mindenki turbó fokozatra kapcsol.
Hát, én felkészültem.💪🏼 (Szívesen búcsút vennék lefagyós oposszum-effektemtől, valaki?!)
Már látom magam, ahogy szexi csipkés harci díszben és tűsarkúban, bunkósbottal a kezemben futok a távolsági busz után (remélhetőleg a megfelelő után :D)....
.... aztán az üzletbe érve, mint Shiva ontom a világra az új ruhákat, sőt, kollekciókat (és le is fotózom, hogy aztán persze vásárlók helyett számomra érdektelen fickók irkáljanak). 😀
A Valentin-napot a csoporttársaimmal tölthetem, éljen 🤣 érveléstechnikai ismereteket hallgathatok.
Fel lehetett volna venni ide a latint is. Süketeknek való nyelv, nem kérnek élő kommunikációt a szóbelin - fordítani kell, elemezni, értelmezni, stb., ami egy ilyen mértékű hallásproblémánál, mint az enyém is, jelentős könnyebbséget jelent - egy idegen nyelvnél nem tudsz szájról olvasni vagy a szövegkörnyezetből kitalálni valamit, mint az anyanyelvnél.
Ha már latin ( és süketség :D) az egyik kedvenc sententia-m még a gimiből:
"Epistola non erubescit."
Ma reggel megtört bennem valami.
Nem küzdhetek mindig, mindenben a sorsom ellen.
Nem tudom, mit rontok el mindig, de a helyzet az, ha tudnám, és másképp csinálnám, valószínűleg akkor is éppúgy elrontanám.
Nem vagyok elég ahhoz, hogy lebontsam azokat a falakat egyedül, ha ezt csak én szeretném.
Nem tudok új helyzetekben (vagy olyanokban, ami érzelmileg hat rám) természetesen vagy higgadtan reagálni. Próbálkozom, de olyan ez, mint az építkezés. Ha pozitív dolog ér, 1-2 tégla mindig rákerül a tetejére, de ha negatív jön, ötször annyi hullik le.
Nem tudok lehetőségeket teremteni, ha azokat figyelmen kívül hagyják, hiábavalóak. - Nem kelhetek minden szabadnapomon korábban, hogy aztán levegőnek nézzenek. 😄 🤌🏻Minden létezőt mi élőlények alkotunk, a sors "csak" azért felelős, ami indukálja.
Nem tehetem magam mindig sebezhetővé, hogy hátha így jelezhetek.
Nem, az nem egészséges határtartás, ha nem lépek vagy engedek közelebb, az önszabotázs.
Nem tudok egyszerre több irányba nyitni, könnyebb lenne, de nem megy...
Nem vagyok laza, és nem is leszek soha idegenekkel vagy akiket nem tudok még hova tenni.
Annyira nagyon szerettem volna ezt ....de ha rózsaszín selyemmasnikat teszek rá, ez akkor is egy elutasítás.
Hiába tettem kis lépéseket, nincs előremozdulás - talán csak a saját képzeletem, visszhangja volt az, amibe kapaszkodtam.
Belső erőből válaszokat találni és a polcra tenni valamit, aminek a megvalósulására vágyunk, ....de ! én a levegő akarok lenni, aki nélkül nem lehet élni, nem az, amelyiken keresztülnéznek.
Ja, és nyilván, én ezt nem gondolhatom, érezhetem..🥴
