Ma voltunk kirándulni egy barátnőmmel.
Az első két fotó Nagymaros (Visegrádi Vár), a többi mind Verőcén készült.
"Kegyed a napsugár, a harmatcsepp, a madárdal! Én meg afféle rémalak vagyok, nem is ember, nem is állat, magam sem tudom, hogy micsoda: valami, ami még a kavicsnál is keményebb, megtiportabb, alaktalanabb"
"Körülbelül másfél-két esztendővel a történetünket záró események után (...)a Sólyomhalom pincegödrében (...)
a sok rémes csont között találtak két csontvázat, melyek egyike sajátságos módon ölelte a másikát.
Az egyik csontvázon, a nőin, még látszottak egy valamikor fehér ruha foszlányai, (...)
A másik, amely emezt átölelve tartotta, férfi csontváz volt. Feltűnt, hogy a gerincoszlopa ferde, a feje a lapockacsontok között van, és rövidebb az egyik lába. A nyakcsigolyáján egyébként nem volt törésnyom, s ebből látszott, hogy nem akasztófán végezte. Az a férfi, akiből ez a csontváz lett, idejött, és itt halt meg. Amikor le akarták választani arról a csontvázról, amit ölelt, porrá omlott."
Ötödik nekifutás: Victor Hugo – A párizsi Notre-Dame. Bár a realizmus, naturalizmus (Zola🖤) közelebb áll hozzám, ez a regény most eléggé betalált.
Van benne egy rész, amit sehol nem idéznek teljes egészében, mutatom:
"A szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt egész valónkba és gyakran tovább zöldül a szív romjain.
De ami aztán már teljességgel megmagyarázhatatlan, minél elvakultabb ez a szenvedély, annál időt állóbb, és akkor a legszívósabb, amikor a legkevesebb benne az értelem."
Szeretem a kedves, tiszta embereket.
A tavasz illatát, a mosolyt, a mélyre húzó tekintetet, a kedvességet🫠. Ha segíthetek, mikor nem kérik, de látom, hogy kell. Együtt nevetni, borozni, csókolni. Alkotni. A kutyusok tiszta önzetlen szeretetét🫠, a cicák puha, kacérkodó allűrjeit🫠, simogatni, szeretni, az erdőt,a fákat és a felhőket, a viharban kuckózást, a szobrokat-a festményeket, a szép épületeket, a túrázást, a sétát, az olvasást,
Amikor valakinek az álmát válthatom valóra, és látom az arcán a ragyogást: 👰🏼♀️
Amikor a hátam mögött is elismernek.🫣
Ha szadista nárcisztikus nevelt, nem ez az alap értékrend. Mégis ez lett. 🤷🏼♀️ Átírtam? Nem kellett. Nekem ezek a fontosak.
Ezekből kívánok minél többet idén (is). ✨📝
Ma reggel valami olyan békés nyugodt érzés kerített hatalmába, ami igazán ritka kincs egy szorongó embernek.
Amikor mindegy ki-mit gondol/hisz, elfogadod, ahogy van. Nem tudsz változtatni és ez ebben a rövid intermezzoban nem tudja a boldogságodat befolyásolni.
Süt a nap, friss a levegő, és értékelem azt, hogy akik kedvelnek, azok részt vesznek az életemben és ezt a maguk módján ki is fejezik. Látszik, hogy napenergiával működöm.☺️
A munka- pihenés egyensúly úgyis megint felborul majd, mert én szendvedélyesen szeretem a hivatásom, (és a vesébe látó elemzéseim miatt sok barát az én készleteimet fogyasztja), de amíg tart élvezem, és a körülöttem lévő szép dolgokból töltekezem.
fülgyulladás, migrén (remélem) letudva
nincs más hátra, mint előre 💪🏼 👸🏼
Készülnek a menyecskeruhák mindenféle színben és méretben.
