🧙✨

Volt egy kedves lakótársam, (aki egyébként kimagasló intelligenciával bírt), de a havi horoszkóp, taroszkóp, kagyloszkóp (eskü van ilyen :D) kuruzslásokat addig nyomatta, míg valamelyik végre jót nem mondott a következő hónapjára, és boldogan várta az örömteli beteljesülést. 

Az ő példáján okulva igyekeztem minél több információt gyűjteni arról, mi okozta a 2019 óta tartó mélyrepülést. (Mondjuk eddig teljesen hiába, aztán most szembejött velem pár poszt erről, merthogy lassan aktuális.)

Az elmúlt évek sokunknak olyan volt, mintha térdig érő sárban, sötét nyirkos mocsárban kellene gázolni. Mintha a cselekvés nehezítve lett volna, a változás döcögős és nem azok a fajta meglepetések jöttek, amit az ember szívesen megél: az asztrológia szerint az Uránusz Bikában "tartózkodása"okozta ezt a nehezített időszakot, ami nagyjából 2019 óta jár itt.
(Nálam "csak" a hivatást/karriert, a társas kapcsolatokat, biztonságra való törekvést támadta. :D "CSAK")

Uránusz a hirtelen fordulatokért és szabadságért felel például, a Vízöntők uralkodó bolygója.

Április végén (végre) átlép a levegős Ikrek jegybe. 

Tavaly nyár végén, ősszel tett egy villámlátogatást itt. Visszagondolva velem bizony történtek is olyan kedves, apró, reményteli események, aminek a hatására mondjuk volt, hogy majdnem a bringámról pottyantam le az izgatottságtól :D mire jó utólag egy naptár😜és karrieremben is jöttek a sikerek mindenféle komolyabb erőfeszítés nélkül.🤑

Az asztrológia azt mondja, ahol eddig elakadás volt, sérelem, görcsölés, ott váratlan, könnyed megoldások születnek. A félelmet felváltja a kíváncsiság. 

Mai asztros tanácsok vége, hajrá Uránusz! 

 Végre megtaláltam a verses füzetkémet, amiben a hatosztályos idején elkezdtem gyűjteni a kedvenc verseimet.

Így végre megvan ez a régóta hiába keresett szépség.

"Ölelés helyett pofon"

Nagyjából 518.400 sec az út örömteli várakozástól a teljes megsemmisülésig, a reménytől a szégyenig, hogy ijedtemben visszahúzzam a falat.

Az egész életem arról szól, ha kimondom, hogy "szeretnék egy ölelést", akkor kapok egy hatalmas "pofont". Nem mindig szó szerint, de valahogy jó ideje nem ingerel a cselekvésre.

Több év óta először túl fontosnak éreztem, túl merész voltam, és most túl nagy a fájdalom.

Ülök a kapuban.... vágy és rettegés..

"A válasz valamiféle elfogadás. A válasz hiánya elutasítás."

Nephophile

 

Megmagyarázhatatlan

A pillanat, ami egyszerre nyugtat meg és kavar fel. amire egész nap vágysz, de ha ott van, elbújsz előle. Ami olyan nagYon rövid, mégis olyan hosszan a hatása alá kerülsz.

A sebzett lélek ilyenkor a félelmet is érzi. Retteg, hogy a tekintete mindent elárul.

 

 

Abszolút kedvenc 🤍🖤☯️

Ritkán osztom meg, mert állandóan félreértelmezik (még az én nagyra becsült magyartanárnőm is, akinek ezen kívül minden állítását mindig elfogadtam). ...szerintem ez a vers a valódi, mély szerelemről szól, ha oda-vissza működik 

Semmiért Egészen

Hogy rettenetes, elhiszem,
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam törvénye szerint.

Nem vagy enyém, míg magadé vagy:
Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én többet kérek: azt, hogy a
Sorsomnak alkatrésze légy.

Félek mindenkitől, beteg
S fáradt vagyok;
Kívánlak így is, meglehet,
De a hitem rég elhagyott.
Hogy minden irtózó gyanakvást
Elcsittithass, már nem tudok mást:
Mutasd meg a teljes alázat
És áldozat
Örömét és hogy a világnak
Kedvemért ellentéte vagy.

Mert míg kell csak egy árva perc,
Külön; neked,
Míg magadra gondolni mersz,
Míg sajnálod az életed,
Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
Halott és akarattalan:
Addig nem vagy a többieknél
Se jobb, se több,
Addig idegen is lehetnél,
Addig énhozzám nincs közöd.

Kit törvény véd, felebarátnak
Még jó lehet;
Törvényen kívűl, mint az állat,
Olyan légy, hogy szeresselek.
Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
Börtönt ne lásd;
És én majd elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megbocsásd.