Merle: Íme, a király!

"Nem csodálatos-e, ha jobban meggondoljuk, hogy jelenünk szövetét mindig jövőnk adja, akár nagyon vágyunk rá, akár rettegünk tőle.

S nem nagy bolondság és esztelenség-e, ki nem élvezni kurta életünk minden egyes napját, jövőnkbe vetett reményeink, avagy félelmeink miatt."

"Értékeink közül a látás az egyetlen, melyet lehetetlen jól lakatni, ha igazán szerelmesek vagyunk."

"Olyan ember ez, hogy a tetvet is megnyúzná irhájáért."

"S nem nagy kár-e, ha jobban meggondolja az ember, hogy ha már oly könyörtelenül tekeredik le orsajából életünk fonala, s az évek könyörtelenül apasztják erőnket, lényünk még azáltal is megfogyatkozik, hogy a vérünkből támadt gyerekek kirepülnek a fészekből."

"Az ember egyedül van, amikor megszületik és méginkább, amikor meghal, nos legalább akkor ne legyen egyedül sem ő, sem hitvese, amikor egyesülésükből új élet fogan."

"Szerencsére azok közül a betegek közül való, akik az orvosnak segítenek, és nem a kórnak."

"Hölgyek esetében hitem szerint nem kiskanállal kell a bókot adagolni, hanem kőműves módjára, vakolókanállal, azt a csekély bizalmat megerősítendő, melyet szegénykék szépségük maradandóságában vetnek."

Bordó csipke

(Itt már sűrítve van kicsit.)

Az eredeti 

A mintákat kivágjuk kis darabokban, és egy előre megtervezett koncepció szerint alapra varrjuk.

Örök kedvenc ♥️

....és valahol a szakmám egyik legszebb része is

Maupassant - A szépfiú

 "A vacsora banális és vidám volt - olyan vacsora, amelynek résztvevői mindenről beszélnek , és nem mondanak semmit."

" 

-Honnan kotorták elő ezeket az irodalmi lángelméket?

- Az uborkafára felkapaszkodott polgárok mindig kihúzzák a vízből az arisztokrácia hajótöröttjeit."

 

" Az a szomorúság fogta el, amely néha lecsap a lélekre, s az úgy remeg tőle, mint a fagy érte föld."

 

Maupassant: A Szépfiú

 "Ezzel a társalgás , leszállva a szerelemről szóló emelkedett magaslatáról, belépett a finoman fogalmazott malacságok virágoskertjébe."

""Aztán ki-ki előadta, hogy melyik évszakot kedveli jobban - mindazokkal a banális okokkal, amelyek úgy szállonganak az elmékben, mint lakásban a por."

"Kissé kövér volt, de még mindig szép, abban a veszedelmes korban, amikor már közel van az összeomlás. Nagy gonddal, elővigyázatossággal, higiéniával és kenőcsökkel tartotta fenn a szépségét. Okos, mérsékelt és józan asszony volt; az a fajta, akinek elméje olyan egyenesre van nyírva, mint egy francia kert. Meglepetés nem éri a sétálót, de valami gyönyörűséget talál benne.

Volt esze, finom, diszkrét és biztos esze - ez pótolta nála a kepzelőtehetséget, a jóságot, az odaadást -, és volt benne valami nyugodt jóindulat minden és mindenki iránt.

📖 Merle: Csikóéveink

 "Ha a természet ily párnás nyakkal áldotta meg, Úrnőm, bizonyára csókok fészkének szánta azt."

" Ki immár eljutott abba a korba, amikor romlásnak indul a női szépség, s erről ezer apró könyörtelen jel tanúskodik."

"Hejj, gondoltam, bármerre tekint is az ember, mindenütt sorompók állják útját.

Ha világunkat csakugyan isten termetette. s jónak teremtette, szeretném tudni, hogy kik packázták azóta ennyire el."

"De hát mit tehetünk, megváltoztathatod -e az eb szimatát, ki száz nyomon akar egyszerre elindulni?"

"Ha agya gondolattal terhes, ám hozza magzatát világra."

"Inkább alkalmas az ágy feldúlására, mint bevetésére."

"Úgy ömlött belőle a vér, mint tehénből a húgy." 🤣🤭

"Akkor megélemedett poraiból vágyam,

Az olvasó anélkül is tudja, hogy a csók fürge állatka és sokfelé megfordul" 

"Látom nyalkán hányja-veti magát, akár csődör a réten, és tűz csap ki orrlikaiból. Fogadok, immár egyik vége megkönnyebbült."

"...de úgy tetszett könnyebb döglött szamarat szellentésre bírni, mint őket elhatározásra."

"és ellibegett, méltóságosan himbálva keresztényi szoknyáját"

"s ha kímélik büszkeségét, mert az igen csak csiklandós"

Merle - Moncada

 Nem féltem, mert nem reménykedtem. Ahol marad még valami remény, ott tud utat találni magának a félelem.