2022. május 22., vasárnap

Rám-szakadék

Ma végre sikerült eljutnunk a Rám-szakadékhoz (egyszer már elindultunk, de egy másik túra lett a vége, aztán a következő tervezett időpontra lebetegedtem).
Kár lett volna kihagyni, fantasztikus volt.


A múltkori "balul elsült"-igazából akkor sem volt probléma, csak spontánra vettük a figurát, több útba eső szakaszt is bevettünk a programba, és így pont az eredeti tervet kellett idő hiányában lőni végül-így  most terveztünk, korán keltünk, busz volt kinézve pontos menetrenddel, stb.

A Dömösi hajóállomáson szálltunk le a 880-as buszról (ez olyan kb 1,5h-t jött Újpest-Városkaputól-jó tudni, hogy a bácsi a végállomásokon nem ad jegyet, automatából kell venni, ahol van.)






Ez ismét az a nap volt, amin az összes fűszálnál megálltam fotózni, mert ha az alföldi mocsárvidéki gyerek egy tócsát vagy egy dombot lát az már megfelelő fotóalany






A túra elejéről a "büdös-lyuk", amiről megtudtuk, hogy odabent számos ritka denevérfaj él, melyeket folyamatosan tanulmányoznak, korábban bánya része volt és az elülső szakaszán víz áll benne.
(Tudományosan megállapítottuk, hogy a szagát ez okozza, azonban bűnügyi sorozatrajongó fantáziám rögtön elszabadult.....szóval csak tisztes távolból figyeltem a mélyedést és szőttem magamban a storykat milyen vizihulla ázik odalent vagy mocsáriszörny rántja be a túl közel merészkedő turistákat... ....:D ,,)




Ma igen nagy tömeg volt, de mivel egy irányba lehetett csak haladni, ez nem annyira zavaró.
Azt ma megtanultam, hogy mikor gimis korú csoport megy előtted és frissen üdén nevetgélve vágnak neki a durva emelkedő után is az újabbnak, az ad némi motivációt, hogy a te beled sem lóg, simán mászol tovább-igazából nem vagy még te olyan öreg. :D




































 A képek nem ma a legsikerültebbek, nekem viszont sikerült eléggé elfáradnom, így a holnapi kemény nap (és hét) előtt most elköszönök,  
Jó éjt mindenkinek 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése