2015. március 1., vasárnap

Mai napon hirtelen ötlettől vezérelve meglátogattam kedvenc múzeumomat.

A Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállításai közül a  Rippl-Rónai és Maillol művészpáros barátságát bemutatóra esett a választásom.

A méltán világhírűvé vált Rippl-Rónai József munkássága iránt mindig is vegyes érzelmeket tápláltam-mint amilyen szinten összetett és sokrétű is az.

A múzeum oldalán található rövid összefoglaló viszont említést tett a Nabis-kal való kapcsolatukról, (hiszen mindketten a csoport tagjai voltak,) és ennek kapcsán pár kedvencem (Pierre Bonnard, Edouard Vuillard) munkája is hazánkba érkezett , akik miatt viszont úgy éreztem számomra is érdekes lehet ez a kiállítás.

Nem kellett csalódnom. Bár engem pusztán már a Galéria impozáns látványa lázba hoz, az esemény is bőven megéri a maga 2400ft-os árát.


A kiállított képek kronologikus sorrendben mutatják be Rippl-Rónai pályájának korszakait, párhuzamot vonva barátja, Maillol munkásságával.
Gyakran ugyanazon témák feldolgozása 2 teljesen eltérő stílusú művész által.

Rippl-Rónai Munkácsy tanítványa volt, hatása korai munkáin erősen érezhető.

 Kalitkás nő



Nő fehér pettyes ruhában

Kezdetben sötét színvilág jellemzi, sokat dolgozik pasztellel, olajjal csak kiegészíti munkáit, csak később készít önálló olajfestményeket,



Kontúrok, dekorativitás, síkszerűség jellemzik. Ezeken a kulcselemeken túl, maguk az ábrázolt nőalakok is a jellegzetes szecessziós nőideált hozzák, a "csont nélküli ", légies kicsit felsőbbrendű/affektáló mozdulatokkal ábrázolt kecses kor divatja szerinti alakok jellegzetes kontúrokkal elválasztva a puha, foltszerű háttértől.





Maillol kicsit az az érzésem mindig közelebb van az ábrázolt világhoz, sokkal kevésbé légies és álomszerű, mint barátja, kicsit merevebb, szabályosabb, ő később fel is hagy a festészettel és teljes egészében a szobrászatnak szenteli életét-természetesen ezek közül is láthatunk párat a tárlaton.

Rippl-Rónai belsőépítészként is jeleskedik -elsőként Magyarországon ő készített egységes stílusú terveket az Andrássy villa ebédlőjéhez, melynek alapos bemutatására külön sarkot szenteltek.



Aristide Maillol munkássága, formakultúrája erősen kihat 20.századi és ezáltal az egyetemes szobrászatra (Cézanne-hoz hasonlóan, akinek stílusa munkássága a 20.századi modern festészet előfutára).



Szakít Rodin impresszionista festőien vázlatos formáival, vele ellentétben zárt, áttekinthető, tiszta kompozíciók-erősen behatárolt, tömör szobrászati formák.
Kicsit újra a klasszikus szobrászatra emlékeztetnek (legalábbis engem, bár imádom a szobrászatot, számomra inkább egy kommunista/szocreál szobrokra emlékeztetnek, de  minden tiszteletem és elismerésem ellenére Cézanne-hoz hasonlóan ő sem tetszett).
Kedvenc témája a női akt.





Kifejezetten szép faliszőnyegeket láthatunk--a gobelin és a plakát (szintén bemutatásra kerül pár) a Nabis két közkedvelt kifejezésformája, sajnos csak egyikőjükét találtam meg a neten.




 A leírás szerint, ezeket gyakran a család női tagjai készítik, illetve aktívan besegítenek elkészítésükben, így aztán gyakran születnek ábrázolások ebben a pozitúrában is!
Egyik személyes kedvencem:

Hímző nő-Rippl-Rónai József




(Aki esetleg nem tudná a Nabis egy az 1890-es évek táján megalakult posztimpresszionista csoportosulás.
Vezetőjük Paul Sérusier.
A "nabis" kifejezés a héber prófétából származik.
Gauguin-t és a japán művészetet veszik kiindulópontnak.
Erős színek, dekoratív, síkszerű,....
Enteriőr, plakát, gobelin.
Valahol a posztimpresszionizmus, szecesszió és expresszionizmus között.
Tagjai Pierre Bonnard, Maurice Dennis, Êdouard Vuillard, Ranson, Valloton, Vaszary János, Maillol és Rippl-Rónai József ...).

Egyik nagy kedvencem Pierre Bonnard, foltszerű puha,éles életteli színei, dekoratív ábrázolás. Kezdeti munkái nekem Renoir-t idézik (erre egy művészettörténész valószínűleg agyvérzést kapna, ha olvasná :)))) de sokkal élénkebb színekkel, egyre több intim kis szobabelsővel.


(Sajnos ez a kép nem volt itt, de az egyik nagy kedvencem tőle! :-) ) 

egyszerű, de nagyszerű, és itt volt, meseszép:


Édouard Vuillard, másik nagy kedvencem, hasonlóan a többi Nabis-hoz, élénk,tiszta színhasználata fog meg,
bár szerintem sokkal dekoratívabb, érzékenyebb társainál is.
A következő 2 mű sem szerepelt a kiállításon sajnos, de elég jól látszik miről beszélek.



Ranson valamiért számomra eddig ismeretlen volt, most a 2 magyar festőnek ajándékozott képe, amely szerepel a kiállításon, őt is kedvenceim közé emelte.

A kiállítás után a netről vadásztam még pár képet tőle, íme:

 

Rengeteg vázlatot  sorakoztat fel a tárlat
Közülük néhány:

ez volt az egyik kedvencem, bár a repro elég rossz minőségű, és Rippl-Rónai toll, tus készült aktja

Plakátok


Pierre Bonnard plakátja 


A kukoricás stílus


Lazarine és Anella

Feleségéről és annak elárvult unokahúgáról készült a mű, akit magukhoz vettek gyámjukként


Maillol meghívja szülővárosába Rippl-Rónait és családját, az itt töltött 3 hónap alatt tájképeket fest, és világosabb színeket (barnás, zöldes árnyalatokat ) is elkezd használni
(na ez az a színvilág ami miatt nem kifejezetten szeretem őt, így képet még véletlen sem csatolok :-P )



Rengeteg portré(pl.Öreganyám-jelentős munkája), körhintás festmény (itt ismerkedett meg feleségével), háborús témájú képe maradt ki a felsorolásomból,
innen is látszik mennyi információt és munkát láthat a tárlaton az ide látgató érdeklődők.




2014. július 29., kedd

Nem emlékszem már hol találtam, de annyira elszomorodok minden menyasszonyi ruha készítése közben....talán ezért.. :

"Tanmese a szerelemről és a házasságról

Egy nap a diák megkérdezte a tanárnőtől, hogy „Mi az a szerelem?”

„Ahhoz, hogy meg tudjam válaszolni a kérdésed, menj ki a mezőre és válaszd ki a legnagyobb búzát, amit csak találsz, és hozd el nekem.” – válaszolta a tanárnő.
„A szabály az, hogy a mezőn csak egyszer mehetsz keresztül, és nem fordulhatsz vissza egy olyan búzáért, amit már elhagytál.” – tette hozzá.

A diák felöltözött és kiment a mezőre. Az első soron haladva, talált egy nagy növényt, de úgy gondolta, hátha lesz még ettől is nagyobb a többi sorban, ami csak rá vár. Aztán meglátott egy másik példányt, ez még nagyobb volt. Viszont még mindig úgy gondolta, hogy talán beljebb a sorok között lesz egy hatalmas, ezért ezt sem szakította le.

Telt az idő és már lassan túl volt a búzatábla felén, amikor azt vette észre, hogy az itt található növények meg sem közelítik méretben azokat, amiket eddig látott. Elgondolkodott és már bánta, hogy nem szakított le egyet közülük.
Amikor a végére ért, visszaindult az iskolába a tanárnőhöz üres kézzel.

„Ez a szerelem!” – mondta rögvest a tanárnő. - „Mindig kutatsz egy jobb után, és csak később jössz rá, hogy az igazit már elmulasztottad.”

„Akkor mi a házasság tanárnő?” – kérdezte a tanuló.

„Ahhoz, hogy tudjak válaszolni neked erre a kérdésre, menj ki a kukoricamezőre, válaszd ki a legnagyobb kukoricát, és hozd ide nekem.” – felelte.
„A szabály ugyanaz. Nem fordulhatsz vissza sosem.” – tette hozzá.

A diák kiment a kukoricásba. Most már tapasztalattal a háta mögött, nem akarta elkövetni az előbbi hibáját. A kukoricás közepén leszakított egy közepes nagyságú kukoricát, és visszaindult vele az iskolába.

„Ezúttal, hoztál nekem kukoricát.” – fogadta a tanárnő.
„Kerestél egyet ami szép, és hittél benne, hogy ez lesz a legjobb választásod, mind közül.” – tette hozzá.

„Ez a házasság!”

és:
Ennél kiábrándítóbb és lenéznivalóbb  számomra a világon nincs. 
Csak remélhetem, hogy ilyen felszínes 💩emberhez nekem soha semmiféle közöm nem lesz. Az ilyen silány, ócska kapcsolatok miatt van annyi megcsalás, traumatizált gyerek, stb stb stb stb 

2014. július 9., szerda

Divatbemutató

2014.július 19. 19:00
D
Hecendorfer divatbemutató

Az esemény, amelynek részeként kapcsolódunk:
1. Magyar BDSM Fetish Filmfesztivál


Tömegre nem számítunk, de aki ott lesz, azt igyekszünk majd valami felülmúlhatatlan látvánnyal elkápráztatni. :-P
=DD

2014. július 4., péntek

Csend

Én nem tudok
A csendről, melybe száz forró titok
És jövendő viharok lelke ébred;
Hol nászát üli száz rejtett ígéret.
A csendről, melyre mennydörgés felel,
Idegzett húr most, oh most pattan el,
Vagy fölzengi a nagy harmóniát,
Az életet, az üdvöt, a halált,
Mindegy! Valami jönni, jönni fog!
- Ily csendről nem tudok.

De ismerem
Hol bús töprengés ág-boga terem,
A csonka mult idétlen hordozóját,
Sok, sok magános, lomha alkonyórát,
Melyből a szótalan, közömbös árnyak
Vád nélkül, halkan a szívemre szállnak,
S a szívnek várni, - várni nincs joga, -
Úgy jő a holnap, ahogy jött a ma,
Míg percre perc születni kénytelen,
- E csöndet ismerem.

- Kaffka Margit -

2014. május 27., kedd

2013 Hecendorfer - Budapest Fashion Week


A tavalyi Budapest Fashion Week-ről nem sok posztot láthattatok tőlem, nem igazán voltam elégedett a munkámmal.
Sajnos mindig adott fényre és színpadra dolgozom ki, hogy mi legyen a bemutató tematikája, ezzel idén kicsit melléfogtam.
Kicsit erősebb fénnyel és nagyobb térrel átjönne a hangulata annak, amit a helyszínen (Gundel) láthatott a közönség, így a képeken kicsit visszafogottabbnak..."szétesőbbnek"?! érzem az egészet.


**************

A kiindulópont az volt, hogy egy kicsit középkori körítésben tálalva mutassak be egy egyszerűbb, visszafogottabb-nagyrészt fekete-fehér, inkább csak mintájában díszes kollekciót.
 
A csapatom kíváló volt idén is, Krasznár Zsolt kreálta a  hajakat és Hidasi Balázs - (Modellfénykép Fénykép ) airbrush techikával készítette a sminkeket.
A csapat munkáját Hecendorfer Anita és Pintér Vivien segítette, hogy a végén minden a helyén legyen.






A hajak a gótikára jellemző, csúcsos süvegekre "hajaztak" :-P
a sminket (ami a középkor beteges sápatagságára szerettem volna, ha utal) úgy döntöttem, túlozzuk el, legyen nagyon karikás a szem, nagyon beteges fehér a bőr, élettelen kékes lilás ajkak, akár egy "vízihulla".





Mivel a csapat már elég jól összeszokott, igazi "gesamtkunstwerk" lett a vége; némi gézzel, piros festékkel, tüllökkel és láncokkal felturbóztuk még a hatást.



A zene kiválasztására is igyekszünk nagy hangsúlyt fektetni, hiszen egy színpadi show-t szeretnék mutatni, egy komplett élményt, ami után a közönség elgondolkodik (ruhán túl), hogy miért?



Hiszen egy haute couture típusú, hordhatatlan látványruha, ami utcai viseletre alkalmatlan okkal születik-nem szívok, nem iszok, nem dohányzom és sosem próbáltam drogokat...:-D 
Idén első bevonuló számként a
Therion: Enter transcendental sleep-et választottuk
hiszen egy láncravert zombit vezetett be az első modell


majd
Marilyn Manson: Sweet Dreams









és
Rob Zombie: Dragula



számaira felváltva vonultak a modellek.







A fotókat köszönjük Zsibinek! =)
További képek: Hecendorfer 2014 Budapest Fashion Week


....jöjjön még a kedvenc cikkem az eseményről (ha a többiekről szóló részt is szeretnéd elolvasni, katt a linkre!)
"Hecendorfer Tímea Személyes kedvenceim voltak a perverz sminkben tálalt modellek, akik lánccal vezették a harisnyába burkolt zombikat. A koncepción túl Timi exkluzív álmokat valósít meg, amikben a nők valóban nagybetűs Nőnek érezhetik magukat. Ruháit elnézve a tündérmesék és futurisztikus gondolatok egyvelege fogalmazódik meg bennem, amik merészséget és azt a bizonyos dögöt hordozzák magukban, amit mindannyian ki szeretnénk hozni magunkból a szürke háziasszonyt túlgondolván. http://hecendorfer.com/"
Antropos


Balázs összefoglalója az eseményről! =)




egyeb media:


2014. május 2., péntek

angel of wood


www.vzsphotography.hu
 


photographer: Zsolt Váraljai 
model:Dóri Rábai
make up designer: Judit S. Huber 
hair designer: Mónika Berghold HairVille Fodrászat
dress designer: Timea Hecendorfer

2014. április 24., csütörtök

így igaz

"..mert szegény vagyok, csak álmaim vannak;
 Álmaimat lábad elé terítem;
 Óvatosan lépkedj - álmaimon lépkedsz."


:-(