Szöktetés a szerájból

A napokban megnéztük a Szöktetés a szerájból című Mozart operát.
Kicsi korom óta kíváncsi voltam rá, mindig is izgatta a fantáziamat a mesés balkán színes csodáival, rejtelmes titkaival és a fülledt erotika amit ez a világ ígér.

Új szokás talán az Erkel Színhàzban (legalábbis én még nem voltam ilyen előadáson), hogy a darabok előtt, illetve átállàsokhoz szükséges szünetekben egyik, a darabban játszó énekes a közönség közé lépve, beszél a bemutatott darab érdekességeiről-keletkezésének körülményeiről-egy kis cselekményt mesél-kielemzi, levonja a konklúziót-távlatokba emeli, örök igazságokat, erkölcsi mondanivalót keres, és úgy összességében bemutatja a műfaj sajátosságait, olykor az előadóművészek kategorizálásán keresztül. (Beavatja azokat, akik először látnak operát.)

Jelen esetben  a Szelim Basát játszó Hábetler András tette mindezt olyan jo humorral, ha valaki életében először látott operát, ha másért nem is, ezért megkedvelte.
(Az ő neve gyakran elhangzott korábbi előadások szüneteiben, az Operakaland című program kapcsán.)


Neki köszönhetően megtudtuk, hogy számos kiemelkedően nehéz áriájáról híres a mű, úgy mint a 3oktávot lefedő gonosz Ozminé., akit Szüle Tamás alakított (szerintem minden általam látott darabban játszott eddig!

Szerepelt a kedvencem:Szemere Zita, aki a szolgáló lány Blonde alakját tette most feledhetetlenné (számomra mindenképp!)

Láttunk egy újabb kifejezetten jóképű operaénekest, Belmonte szerepében, a hősszerelmes tenor kötelező karaktert- akikre azt a személyleírást kaptuk, hogy "az a férfitípus, akinek minden műszaki érzéke a melegvíz megnyitásában kimerült.-az a tipikus bölcsész fazon  ":))))


A főszereplő hölgy Konstanze (mi más lehetne az erényes gyönyörű hölgy neve egy Mozart műben?!), az őt alakító Rőser Orsolya Hajnalka kapcsán viszont folyamatosan az járt a fejemben, hogy valahol az égiek/természet/isten-kinek mi- ha valamiből többet ad, azt máshonnan veszi el. Hangi adottságai a művésznőnek bámulatosak......gonoszsághoz nem akarok leírni, de lehet sejteni mire gondolok.

A jelmeztervező Velich Rita volt.
Barokk és egzotikum találkozása-nekem nagyon tetszett.
Gyönyörűen díszített, egymással színben harmonizáló párok.
Pompa es színkavalkád -es nem lehet egyszerű némelyik énekesnő alakjára tervezni....😁

A művésznő után olvasva megtaláltam, hogy Rómeó és Júlia valamint a Bánk bán jelmezei is a nevéhez fűződnek. (Ezeket szinten nagyon szeretnem megnézni.)

Ritkán kapok olyan bókot, ami igazán tetszik, de ez a mai nagyon ott van:
"Nagy élet van azokban a szemekben, de 2x akkora nagy francság is "
😜😋😛☺️

Éééééééééééééééééééés már csak 1-et kell aludni, és életem első valódi színházi darabjához tervezett jelmezeimmel itt a premier!!
Izgatott vagyok!
Látom a hibákat-amiket már nem tudok javítani----a jelmezek a gesztusok eltúlzásáról szólnak (nekem), de én még néha túllépem a határt, amit nem kéne....hatalmas hibám, de ez úgy gondolom ez gyakorlás kérdése!

Viszont egy külön világ (hangulat) megteremtése, az itt (is) erős lesz!-Kiváló csapattal dolgozhattam, a díszletek tervezőjével egy kissé beteg, horrorisztikus képet sikerült teremtenünk.

Plusz egy nagyon fontos dolog, amit úgy érzem nem maradhat ki!!-Sok kicsi "őrült"-értsd: egyéniség, fejlett személyiség, nem tucat emberekkel vagyok körülvéve, hanem hozzám hasonló élő, gondolkodó, reagáló, cselekvő emberekkel!! Hatalmas érzés!

Remelem jól sikerül a holnap!
Tessék nekünk drukkolni!

Richard Strauss: Ariadné Naxosban

A színház világnapján Strauss: Ariadné Naxosban című operáját néztük meg.

A Magyar Állami Operaházba vásároltunk 3db jegyet a 3.emeletre (nem feltételeztem, hogy látni fogunk onnan, bármit is, de ez egy opera-hallgatni kell........első útbaigazítás, oldalról menjünk be--WTF?! Olyan olcsón vettük meg a jegyet, hogy ablakból lógva nézzük az előadást?! :o--ám az ajtónál az ültetősràc megkérdezte lenne-e kedvünk sajátjainkat bármi különbözeti díj fizetése nélkül 3db földszinti jegyre cserélni (én ilyenkor általában tátott szájjal próbálom felfogni a körülöttem kialakult helyzetet -a Placidus program is megírta rám: "külső ingerekre lassan reagál", nem tudom szabad-e elfogadnom?


Az ültetőlány viszont látta, hogy nem bootol a rendszer (gyakorlatilag csoportos lefagyás) és kicserélte a kezemben lévő jegyeket 3db 3.sorban lévőre. Aaaaaaaaaztaaaaaaaaa!!!!!!!
Csodás ez az épület kívül-belül. A mosdó előtt és után egyaránt megkérdeztük a jegyeinket, hova szól (nem igazán akartam elhinni), lehet ekkora mákunk?!??pedig valahol egy rendkívül szerencsés ember lennék, amennyiben néha el is fogadnám, illetve élnék is a kínálkozó lehetőségekkel.

Bevágódtunk hát a 3.sorba (miután áttelepítettük a rövidlátó nénieket a saját helyükre) éééés  vártuk a csodát.
A színház világnapja alkalmából "rövid" felvezető----aztán jött a nóta, ----ééééèsss....német.....WTF!?!?!--mert persze Strauss olasz, nem?!
(Még legalább egy fél órát azért reménykedtem -közben született és meghalt pár szereplő, zajlott a dráma (hát még bennem-miért?! német..)

Mikor tudatosult bennem, hogy nem fognak olaszra váltani, elkezdett foglalkoztatni a következő nagy dilemma, itt lenne egy szünet ideje (úgy nagyjából fél óra a koncentrációidőm, még 1 órát kibírok, ha izgalmas a műsor (és olasz 😋), de ennél több kizárt -ahogy elnéztem voltak rajtam kívül meg ezzel így egy páran .....
Az utolsó fél órája az előadásnak nem Ariadné beteljesült szerelméről, hanem fájó seggekről, kettétörni készülő gerincekről, korgó gyomrokról pisilni /vonathoz első sorból kivágtázó tinikről szólt.

Jó kis darab (lett volna--csak német!:(  )- és attól, hogy őket valami fasiszta hadvezér képezte ki, hogy 3órát tökkkkkusssban üljenek mozdulatlanul, a magyar átlagpolgár a munkahelyéről (vagy gyors otthoni kitérővel ) rohan étlen szomjan, épphogy beesik a pótlóval vagy a dugóban araszolva, de eljut, és várja az első szünetet h felzabálja a büfét meg használja a mosdót, amit utoljára egyébként is reggel látott, és a második felvonástól 2 böfögès között jut el arra a "szintre", hogy árad a csí (emészt-ezáltal képes a kultúra befogadására ).

(A mögöttem ülő nénikénél -a kezdeti csörgésekből ítélve úgy egy zacskó selyemcukor elfogyasztása után lecsordogált összes vére a gyomorhoz, ès úgy bechillelt, hogy a "tapsviharra" ébredt. Szinte irigyelltem. Valahol álmában mogyorós és narancsos cukorkákat bontogat, mi meg hangyák seggel feszelgünk, hogy vagy ide talál az a paraszt éééés megdugja végre Ariadnet vagy én magam teszem.....csak vége legyen.....)



Így a mű végén a tapsvihar igen mérsékelt volt - a nyuggerek jobb sprintet futottak kifelé ,mint én reggelente a vonathoz.
Szánalmas-e vagy sem.......könnyű engem elkápráztatni.......de ez nem egy mai épület masszázsággyal, aki ezt kitalálta, hogy ezeken a székeken szünet nélkül kibírjon valaki ennyi időt, az szadista.
Sajnáltam az előadókat (meg legfőképpen magamat).

Ugyan ilyenekre már alig futotta figyelmemből (szétrepedő húgyhólyag mellett)), de Zöldy Z Gergely látványtervező kétségkívül Magyarország egyik legnagyobb fiatal tehetsége.
Ahogy utánanéztem, kiderült, a korábban látott Cosi fán tutte díszlettervezője is ő volt.

Nagyon modern, izgalmas jelmezek illetve színpadkép.
Szeretnék egyszer ennyire összetett és szuper dolgot alkotni, de nem tudom képes leszek-e rá.

Budapest Fashion Week 2015 spring summer

Holnap kezdetet veszi a Budapest Fashion Week!

Mi csütörtökön azaz aprilis 16-án veszünk részt, külön csapattal, haute couture jellegű ruhákkal.

Nagyon izgulok!

A hosszúra nyúlt "rokonlátogatásom" ellenére sem gyakran teszem ki a lábam a falusi utcára-szeretek csavarogni-túlságosan is, valami olyannal a lábamban születtem, hogy képtelen vagyok 1-2 óránál tovább nyugton maradni.....na de a vidék........ahogy öregszem, egyre jobban iszonyodok ettől a létformától.

Most viszont, hogy 1-2 héten belül fürdőbe megyünk, adtam  magamnak 10 napot, hogy formába hozzam magam (-3kg, a lapos hasam akarom, az oldallebenyegtől fájdalmas búcsú- ééééééééééééés ha ez elég idő erre, a fenekem újra a betonnal vetekedjen ( 😁😀😂😂😂😂) )----egyébként is van motiváció, kiderült, hogy milyen sok nőnek van striája, nekünk meg nincs-háhá!egyszer végre a mi genetikánk a tuti :-DDDDD

Így aztán nem csak a vonat után, de egyébként is futok néhanapján

Hol az én másik fèl citromom? :( - vagy maradjunk a kaktusznál, mert ha 2 félkaktusz találkozik, és végre nem rossz oldallal állnak egymás irányába, akkor ha be akarsz kukucskálni az általuk körülhatárolt valóságba, megszúrnak, a kaktuszrészek szemszögéből nézve, ez ideális, mert sosem tudod meg  mi történik odabent, mi a hiba és az erősség egyikben vagy a másikban, valami táplálja még a legzordabb időben is, és ez az erős szétválaszthatatlan kötelék, erő, stabilitás az amit kívülről látsz ....nem a cserép, a celofán, nem a környezete teszi stabillá.....:) aki érti az érti, aki nem az meg így járt :-)


Az a baj, hogy az enyém menekül....vagy nem is létezik