Ritkán kapok olyan bókot, ami igazán tetszik, de ez a mai nagyon ott van:
"Nagy élet van azokban a szemekben, de 2x akkora nagy francság is "
😜😋😛☺️

Éééééééééééééééééééés már csak 1-et kell aludni, és életem első valódi színházi darabjához tervezett jelmezeimmel itt a premier!!
Izgatott vagyok!
Látom a hibákat-amiket már nem tudok javítani----a jelmezek a gesztusok eltúlzásáról szólnak (nekem), de én még néha túllépem a határt, amit nem kéne....hatalmas hibám, de ez úgy gondolom ez gyakorlás kérdése!

Viszont egy külön világ (hangulat) megteremtése, az itt (is) erős lesz!-Kiváló csapattal dolgozhattam, a díszletek tervezőjével egy kissé beteg, horrorisztikus képet sikerült teremtenünk.

Plusz egy nagyon fontos dolog, amit úgy érzem nem maradhat ki!!-Sok kicsi "őrült"-értsd: egyéniség, fejlett személyiség, nem tucat emberekkel vagyok körülvéve, hanem hozzám hasonló élő, gondolkodó, reagáló, cselekvő emberekkel!! Hatalmas érzés!

Remelem jól sikerül a holnap!
Tessék nekünk drukkolni!

Richard Strauss: Ariadné Naxosban

A színház világnapján Strauss: Ariadné Naxosban című operáját néztük meg.

A Magyar Állami Operaházba vásároltunk 3db jegyet a 3.emeletre (nem feltételeztem, hogy látni fogunk onnan, bármit is, de ez egy opera-hallgatni kell........első útbaigazítás, oldalról menjünk be--WTF?! Olyan olcsón vettük meg a jegyet, hogy ablakból lógva nézzük az előadást?! :o--ám az ajtónál az ültetősràc megkérdezte lenne-e kedvünk sajátjainkat bármi különbözeti díj fizetése nélkül 3db földszinti jegyre cserélni (én ilyenkor általában tátott szájjal próbálom felfogni a körülöttem kialakult helyzetet -a Placidus program is megírta rám: "külső ingerekre lassan reagál", nem tudom szabad-e elfogadnom?


Az ültetőlány viszont látta, hogy nem bootol a rendszer (gyakorlatilag csoportos lefagyás) és kicserélte a kezemben lévő jegyeket 3db 3.sorban lévőre. Aaaaaaaaaztaaaaaaaaa!!!!!!!
Csodás ez az épület kívül-belül. A mosdó előtt és után egyaránt megkérdeztük a jegyeinket, hova szól (nem igazán akartam elhinni), lehet ekkora mákunk?!??pedig valahol egy rendkívül szerencsés ember lennék, amennyiben néha el is fogadnám, illetve élnék is a kínálkozó lehetőségekkel.

Bevágódtunk hát a 3.sorba (miután áttelepítettük a rövidlátó nénieket a saját helyükre) éééés  vártuk a csodát.
A színház világnapja alkalmából "rövid" felvezető----aztán jött a nóta, ----ééééèsss....német.....WTF!?!?!--mert persze Strauss olasz, nem?!
(Még legalább egy fél órát azért reménykedtem -közben született és meghalt pár szereplő, zajlott a dráma (hát még bennem-miért?! német..)

Mikor tudatosult bennem, hogy nem fognak olaszra váltani, elkezdett foglalkoztatni a következő nagy dilemma, itt lenne egy szünet ideje (úgy nagyjából fél óra a koncentrációidőm, még 1 órát kibírok, ha izgalmas a műsor (és olasz 😋), de ennél több kizárt -ahogy elnéztem voltak rajtam kívül meg ezzel így egy páran .....
Az utolsó fél órája az előadásnak nem Ariadné beteljesült szerelméről, hanem fájó seggekről, kettétörni készülő gerincekről, korgó gyomrokról pisilni /vonathoz első sorból kivágtázó tinikről szólt.

Jó kis darab (lett volna--csak német!:(  )- és attól, hogy őket valami fasiszta hadvezér képezte ki, hogy 3órát tökkkkkusssban üljenek mozdulatlanul, a magyar átlagpolgár a munkahelyéről (vagy gyors otthoni kitérővel ) rohan étlen szomjan, épphogy beesik a pótlóval vagy a dugóban araszolva, de eljut, és várja az első szünetet h felzabálja a büfét meg használja a mosdót, amit utoljára egyébként is reggel látott, és a második felvonástól 2 böfögès között jut el arra a "szintre", hogy árad a csí (emészt-ezáltal képes a kultúra befogadására ).

(A mögöttem ülő nénikénél -a kezdeti csörgésekből ítélve úgy egy zacskó selyemcukor elfogyasztása után lecsordogált összes vére a gyomorhoz, ès úgy bechillelt, hogy a "tapsviharra" ébredt. Szinte irigyelltem. Valahol álmában mogyorós és narancsos cukorkákat bontogat, mi meg hangyák seggel feszelgünk, hogy vagy ide talál az a paraszt éééés megdugja végre Ariadnet vagy én magam teszem.....csak vége legyen.....)



Így a mű végén a tapsvihar igen mérsékelt volt - a nyuggerek jobb sprintet futottak kifelé ,mint én reggelente a vonathoz.
Szánalmas-e vagy sem.......könnyű engem elkápráztatni.......de ez nem egy mai épület masszázsággyal, aki ezt kitalálta, hogy ezeken a székeken szünet nélkül kibírjon valaki ennyi időt, az szadista.
Sajnáltam az előadókat (meg legfőképpen magamat).

Ugyan ilyenekre már alig futotta figyelmemből (szétrepedő húgyhólyag mellett)), de Zöldy Z Gergely látványtervező kétségkívül Magyarország egyik legnagyobb fiatal tehetsége.
Ahogy utánanéztem, kiderült, a korábban látott Cosi fán tutte díszlettervezője is ő volt.

Nagyon modern, izgalmas jelmezek illetve színpadkép.
Szeretnék egyszer ennyire összetett és szuper dolgot alkotni, de nem tudom képes leszek-e rá.

Budapest Fashion Week 2015 spring summer

Holnap kezdetet veszi a Budapest Fashion Week!

Mi csütörtökön azaz aprilis 16-án veszünk részt, külön csapattal, haute couture jellegű ruhákkal.

Nagyon izgulok!

A hosszúra nyúlt "rokonlátogatásom" ellenére sem gyakran teszem ki a lábam a falusi utcára-szeretek csavarogni-túlságosan is, valami olyannal a lábamban születtem, hogy képtelen vagyok 1-2 óránál tovább nyugton maradni.....na de a vidék........ahogy öregszem, egyre jobban iszonyodok ettől a létformától.

Most viszont, hogy 1-2 héten belül fürdőbe megyünk, adtam  magamnak 10 napot, hogy formába hozzam magam (-3kg, a lapos hasam akarom, az oldallebenyegtől fájdalmas búcsú- ééééééééééééés ha ez elég idő erre, a fenekem újra a betonnal vetekedjen ( 😁😀😂😂😂😂) )----egyébként is van motiváció, kiderült, hogy milyen sok nőnek van striája, nekünk meg nincs-háhá!egyszer végre a mi genetikánk a tuti :-DDDDD

Így aztán nem csak a vonat után, de egyébként is futok néhanapján

Hol az én másik fèl citromom? :( - vagy maradjunk a kaktusznál, mert ha 2 félkaktusz találkozik, és végre nem rossz oldallal állnak egymás irányába, akkor ha be akarsz kukucskálni az általuk körülhatárolt valóságba, megszúrnak, a kaktuszrészek szemszögéből nézve, ez ideális, mert sosem tudod meg  mi történik odabent, mi a hiba és az erősség egyikben vagy a másikban, valami táplálja még a legzordabb időben is, és ez az erős szétválaszthatatlan kötelék, erő, stabilitás az amit kívülről látsz ....nem a cserép, a celofán, nem a környezete teszi stabillá.....:) aki érti az érti, aki nem az meg így járt :-)


Az a baj, hogy az enyém menekül....vagy nem is létezik

Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni

Tegnap ruhapróba után ismét ellátogatam az Erkel Színházba, Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni ját néztem meg.
Elég kevesen voltak, de gondolom ez a viszonylag korai kezdésnek is köszönhető (18:00).

Újraolvastam a cselekményt már napokkal előtte, de egyébként is régi  vágyam volt megnézni, így nem értek oly nagy meglepetések, mint a legutóbbi darabnál. :)

A 9.sorba sikerült jegyet vennem-eddigi legjobb szerzeményem, 2900ft-ért vár egy csodavilág. Rájöttem, hogy a kedvenc, a jobbközép 15-18sor földszint széle-innen nem takarja ki a színpad 50%-àt az előtted ülő feje, valamint a magyar felirat elolvasásához sem kell le-föl kapkodni a fejedet.

A címszerepben egy olasz bariton: Gianluca Margheri, nemhiába ő volt a gaz csábító, ő a bizonyíték arra, hogy léteznek "jóffffféle" operaénekesek is-pókhas nélkül. 😁😛

Donna Elvira szerepében nagyon tetszett Fodor Beatrix (szoprán), nem a hangja (bár ki vagyok én itt megvétózni bárkijét-csak kedvenceim és kevésbé kedvenceim lehetnek), mègis könnyed gesztusai fogtak meg elsősorban.
Ééééès a 2 kedvencem Don Ottavio - Szappanos Tibor, illetve Zerlina - Szemere Zita voltak.
Utánanéztem totál laikusként, miért pont kettejük hangja kápráztatott el ennyire.
A lírai tenor és a lírai koloratúr szoprán megjelöléseket találtam.
Ez utóbbi a legmagasabb fekvésű énekhang, "a szoprán altípusa, mely rendkívül mozgékony, díszítések, futamokat könnyen éneklő" jelzőket viseli.

Az operahumor.blogon : igen vicces (természetesen ennek kedvéért erős sarkításokkal teli) leírás olvasható az opera kötelező karaktereinek, és ezen keresztül a hangok osztályozásának bemutatására is.
Egyben a műfaj jellegzetességeire is rávilágít, kiváló összegzés, akinek hozzám hasonlóan még nincs erről egy átfogó  képe-de szeretne.
Don Ottavio egyébként  a megváratott hősszerelmes, Zerlina egy édes pici parasztlány, akit szintén megpróbál elcsábítani Don Giovanni.

Szemere Zita hangjába egyszerűen szerelmes lettem! Már ki is néztem a következő előadást, amiben szerepelni fog (Szöktetés a szeràjból-május)

Jöjjön a lényegi rész: Naná Cecchi a darab jelmez- és díszlettervezője.
Nem ő lesz a kedvencem.
A díszletek nagyon tetszettek-azok a gyönyörű napszakokat és tereket határoló, lágyan omló drapériák (ez már személyes fetishem-hát tervezőként mi legyen, ha nem ez :))))) !)
A jelmezekre sem állítanám egyöntetűen, hogy nem tetszettek külön külön nagyon szép volt minden, de ha össze kellene hasonlítanom az előző darabokkal és az abból "tanultakkal", úgy már nekem nem teljesen kerek.....
A fő nőalak: Donna Anna jelmeze egy gyönyörű padlizsánlila bársonyruha-ennek sem színe, sem pedig anyaga nem köszön vissza párja öltözetén (aki a darabban olykor ellensége), semmi utalás.
Bár a lilára azt tanultam, hogy a túlvilág,misztikum,stb. színei
 -a lány, a darab elején elhunyt apját gyászolja, a bosszú pillanatáig szíve képtelen a megnyugvásra, így szerelmük beteljesedése várat magára------>de sokak szerint, ha ezt a színt húzod magadra, szexhiányod van. (Neki úgy tűnt van, nem is kicsit ;P )

Az elején még csàbos, kacér-később végtelenül szomorú Donna Elvira smaragdzöld, kékes-zöld ruhában egy pasztell lilas szalaggal (elhagyott szerelmes -lila ismét ), az idegrendszere nem tűnik épp stabilnak, de nem a pszichiátria színét idéző zöld volt az :))))))))....ez persze most vicc, mert valóban nagy kérdőjelek (féltékenységét jelölné??)

Mit miért-ha személyiséget fejezünk ki, attól még az egység nekem a fő alakok jelmezeinek finom összehangolását is megkívánja.
Lehet, hogy ez az iskolai példa, és ezek elhagyása a nagysága?vagy csak egy stílus a tervezésnél belül és ez egy másik lehetséges jó-ami ugyan nekem nem lesz a kedvencem.
//////Eljátszottam ugyan a gondolattal, milyen színű lehetne az apját gyászoló szerelmes ruhája, ha nem ez a szín:piros?tùl "dög", sárga?tul pompás/aktív, kék?rideg, zöld?gonosz , fekete fehér nem főkarakter/főruhaszín-csak esküvői,hálóing egyenruha szimbólum állat stb, szürke es barna ez pór/öreg/férfi
Ha ő beteg es fáradt es szomorú törékeny :rózsaszín ?!----nem jellemző a korra////////

Tehát még több a kèrdés, mint korábban......
Áprilisban találkozhatok egy jelmeztervezővel-gyűlnek a kérdéseim ! :)